Településtörténet

A mai Domaszék határában lévő Kunhalom is egy azok közül az Alföldön nagy számban található földpiramis közül, amit az időszámításunk előtti III. évezred vége felé, a Fekete tenger mellékéről indult nép épített, gödörsírjai fölé, itt igen nagyszámú szarmata és gepida jegyeket magán viselő edénytöredéket tárt fel a régészeti ásatás. Egyes történeti források szerint e vidékről, Szeged környékéről indította Árpád fejedelem a döntő csatát Szvatopluk ellen. Anonymus ezt kétségbe vonja, ő ezt a környéket a honfoglaló magyarok pihenőhelyeként jelöli meg. Minden esetre itt éltek honfoglaló eleink, amit több korabeli sír feltárása is bizonyít. A királyhalmi részen úgy kerültek elő honfoglalás kori leletek, hogy a szél lefújta róluk a homokot, s előtűntek a gombok, csontok. Bojárhalom határrészen véletlenül került elő az eddig leggazdagabbnak tartott honfoglalás kori lelet.

A sírokból igen sok értékes lelet került elő. Az ásatások egészen a tatárjárásig terjedő időben találtak a múltunkra utaló nyomokat, azonban egyértelmű, hogy a tatárok ezt a vidéket is feldúlták, a környék jó időre elnéptelenedett. A kunok lázadása, az Árpád-ház kihalását követő belviszályos idők sem tették lehetővé a térség újratelepítését, benépesedését. A XIV-XVI. Századból kerültek elő - természetesen Kunhalom környékéről - késő középkori leletek, amelyek az újranépesedésre utalnak. A XVI-XVIII. Századból előkerült leletek már a terület tanyásodására utalnak, csiráiban kezd kialakulni a térség mai arculata. Ennek eredete az, hogy a szegedi lakosság - elsősorban a mai Domaszék - területén úgynevezett szállásokat alakítottak ki, itt mezőgazdasági tevékenységet folytattak. Megjelenik a Doma név is, ami bizonyíthatóan családnév volt: az 1522-es tizedlajstromban szerepel a Doma család, mint a környéken gazdálkodó jószágtartással és marhakereskedelemmel foglalkozó család. A török hódoltság Szeged 1543-ban történt eleste után e területet is elérte.

Sajátos módon a tanyavilág fejlődését eredményezte a török uralom, mivel a városlakók közül, akinek arra módja volt, a várost elhagyva a város környéki földekre telepedett. A földek szántóföldi növénytermesztésre nem, annál inkább legeltetéses állattenyésztésre voltak alkalmasak. Hamarosan a környék a magyar szarvasmarha-tenyésztés központja lett. Azonban ismét hosszú ideig tartó dúlás következett: a környéket sanyargatta-sarcolta a tizenöt éves háború küzdő felei, majd a török kiverése után a császári hadak, s bizony még a kuruc seregek is. Valamivel könnyebb idők jöttek, már ami a háborúkat illeti, s ismét erősödött, gyarapodott a tanyavilág. Ebben a tanyavilágban élt maga Rózsa Sándor is. A két világháború újabb keserűségeket, átmeneti hanyatlást eredményezett, de a tanyavilág már volt annyira erős, hogy kiheverte ezeket a megrázkódtatásokat is. Az 1900-as évek elején, közepén már a szegedi városi lakosság több mint a fele tanyán él. Komoly fejlődést hozott az 1927. február elsején megindult keskeny nyomtávú vasút is.

A hosszú huzavona után megépült vasút könnyebbé tette a mezőgazdasági termékek városi piacra juttatását, a közlekedést a tanyavilág és a város közt. A gazdasági hasznán túl társadalmi-kulturális hozadéka is volt a kisvasútnak: estélyekre, színházi előadásokra is el lehetett jutni immár a tanyáról is. Ez könnyebbé tette a tanyasi életet, s szükségessé vált tanyaközpontok létrehozása is.

Ez Domaszék esetében a Zöldfás templom megépítésével kezdődött, 1940-ben, s környék szerte épültek a tanyasi iskolák is. 1949-ben született döntés arról, hogy a tanyavilágban faluközpontokat kell kialakítani, s önálló településeket kell létrehozni. Az 1949. évi népszámlálás alkalmával 1450 épületben 5247 ember élt a majdani Domaszék területén - természetesen mindannyian külterületen. 1952. január elsején lett Domaszék ezen a néven önálló település, s még ebben az évben megépült a tanácsháza, ami ma is helyet ad a polgármesteri hivatalnak. A település óvodája 1983-ban épült meg.

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Domaszek/pages/telepulestortenet.htm

Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád
Járás	Szegedi
Jogállás	község
Polgármester	Kispéter Géza[1]
Irányítószám	6781
Körzethívószám	62
Testvértelepülései	kinyit Lövéte Wolbrom Királyhalom